Kővágóörs & Pálköve

Bármekkora pusztítást is vittek végbe a maguk idejében a törökök, Kővágóörsön kő kövön maradt.

 

 

„Kővágóörs a Káli-medence legnagyobb települése, amely Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik. Állandó lakóinak száma 950 fő.

 

A község egy ritka geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült. A követ évszázadokon keresztül bányászták, kiváló malomkő készült belőle, innen ered a község nevének "kővágó" előtagja. A honfoglaláskor a terület az Örs nemzetség szállásterülete, innen a település nevének második része. A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak, ma is látható templomromokkal: Ecser, Sóstókál, Kisörs.

 

Az egykori fejlettséget a Balaton-felvidéken szokatlan, egybeépült házsorokból álló utcakép őrzi. Katolikus, evangélikus temploma mellett zsinagógája is épült, a XIX. század végéig evangélikus algimnáziuma is volt a falunak. A község központja ódon kisvárosi hangulatot áraszt. A ma evangélikusok által használt templom 1264-ben épült, s a XVIII. században barokk stílusban állították helyre. A közvetlenül mellette álló barokk katolikus templomot 1802-ben szentelték fel. A Pálkövére vezető út mellett láthatók a törökök által elpusztított Ecsér falu XIII. századi templomának romjai. A romokat körülvevő szigorúan védett terület halmai alatt az egykori jobbágyfalu házai rejtőznek, feltárásuk után ez lesz az első korhű Árpád-kori magyar falu a Balaton partján. A Petőfi utcában nagyrészt társadalmi munkával helyreállított kisnemesi kúriában nyílt meg a Kisnemesek Kővágóörsön című állandó kiállítás. A pálkövei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, az antifasiszta ellenállás mártírjának egykori nyaralójában látható a politikusra emlékező kiállítás. Kővágóörsön a nyár kiemelkedő eseménye a Nagyboldogasszony búcsú augusztus 15-én. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén tartják a Falunapokat. Pálkövét szép, árnyas erdőben haladó sárga jelű turistaút is összeköti a Káli-medencével. A piros jelzés Kővágóörs központjából vezet a Fülöp-hegy tisztására, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire és a tóra.” (MTI)

 

 

Egy szuszra nagyjából ennyi mondható el a jobb és rosszabb időket egyaránt látott településről, melyet több felöl is kőtenger határról.

 

„A pannon beltenger egykori turzásait, kvarchomokrétegeit kovás kötőanyag cementezte össze. A rendkívül kemény kavarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében.” (terebess.hu)

A falu az említetteken túl is rendkívül gazdag történeti emlékkel, földtani, biológiai adottságokkal rendelkezik, hiszen Kál horka előtt a vidéket a rómaiak lakták, a török időkben Ihszán csausz birtoka volt… A Káli medence déli kapujaként nyújt bejárást és rálátást a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére.

 

„A lakosság megélhetési forrása a XX. Század közepéig a földművelés, szőlészet, borászat, állattartás volt, jelentős céhes ipara, majd kisipara. 1935-ben a község egyik nagyobb birtokosa a Szigligeten lakó Eszterházy János. Nagy jelentőségű volt kereskedelme. A Balaton két partja közötti termékcsere központjaként ismert, Somogytól Vasig bonyolította a kereskedelmet. Híres volt a múlt században gabonapiaca.

 

Jellegzetes falukép fogadja a Kővágóörsre érkező látogatókat: kőbástya-kerítések, keskeny telken álló okkersárga és téglaszínű házak, néhány telken több lakóház is van. A házak előtt vannak a kiskertek. A házak építőanyaga túlnyomórészt kő, a tetőfedő anyag 1/3 részben nád. Figyelemre méltó, néhány XVIII-XIX. századi parasztház.” (balaton.hu)

 

Mivel Kővágóörs kitűnő kiindulópontja a Káli medencébe vezető túráknak, kirándulásoknak ajánlatos itt több napot eltölteni. Erre kínál lehetőséget több vendégház.

 

 

Ajánlatunk: